Lévay Erzsébet: Farsangi fánk Fánkom, fánkom, szalagos fánkom, de jólesik tégedet látnom! Hát még, hogyha illatod érzem, bolondulok érted egészen! Szép vagy, jó vagy, ó, de szeretlek- éppen ezért menten megeszlek! Lévay Erzsébet: Farsangi fánk Mese kategóriák: Állatos esti mese…
Tovább olvasom
Képes Géza: Állatok bálja Hej, elefánt, elefánt! A hasán egy lila pánt, füle mellé tűzött egy szép tulipánt. Erdőben, a tó partján táncmulatság készül ám! Oda tart az elefánt, ezért olyan elegáns. Kilenc mókus sepreget, tisztítják a táncteret, a tó…
Tovább olvasom
Móra Ferenc: A gavallér zsiráf Bálba készült a zsiráf, haja, hajdinárom, legeslegszebb ő akart lenni mindenáron. Daliás a termete, csak a lába görbe, kedvetelten vigyorog bele a tükörbe: “Peregjen a sarkantyú, guruljon a tallér, nincs hetedhét faluban több ilyen gavallér!”…
Tovább olvasom
Andók Veronika: Farsangoló Itt a farsang, eljött végre, Legyen már a télnek vége! Bújtasd tested maskarába, Szíved, lelked vidámságba! Ha a tavasz idepillant, El is indul azon nyomban, Havas tetők felderülnek, Napsugártól megszépülnek. Karneválban vidám nóta, Táncolunk a zeneszóra, Gondunk,…
Tovább olvasom
Szepesi Attila: A bohóc Vidám legény a bohóc, piros haja csupa kóc, ide-lép, oda-lép, a zubbonya búzakék. Lengő inge pepita, lobog rajta pántlika, viháncol, nótázik, karikákkal mókázik. Csupa fintor, csupa folt, csupa masli, csupa gomb, csupa csengő, csupa szín, csupa…
Tovább olvasom
Mentovics Éva: Lángolj, kisze, vidd a telet! Ahogyan a kisze ég, úgy tűnjön el minden jég! Csorduljon a jégcsap könnye, éltet adjon minden csöppje! Amikor a kisze lángol, fusson a fagy hét határról! Dőljön le az összes hófal, tavasz jöjjön…
Tovább olvasom
Arany János: Alkalmi vers Az új évet (ócska tárgy!) Kell megénekelnem, Hálálkodva, ahogy illik, Poharat emelnem. Mit van mit kívánni még Ily áldott időben? – Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben. Olcsó legyen a kenyér, A gabona áros; Jól…
Tovább olvasom
A tizenkét hónap Újgörög mese Volt egyszer egy nagyon szegény özvegyasszony, és annak öt gyereke. Az asszonyt soha semmi jó nem érte a nap alatt. Még munka is ritkán akadt számára, csupán hetente egyszer, amikor a módos szomszédasszony áthívta kenyeret…
Tovább olvasom
Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni (részlet) Egy téli estén édesapám azt kérdezte tőlem: mit szólnék hozzá, ha iskolába adna… Drága jó édesanyám az ölébe húzott, és megcirógatta a bozontomat. – De ilyen télben nem adom ám ki szegénykémet a…
Tovább olvasom
Móra Ferenc: A csaló A csaló neve: Pétör. Pétör még nem unta meg az iskolát, sőt minden reggel késedelem nélkül megjelenik benne. Pétör szeret itt lenni, talán még jobban, mint otthon. Először is, itt melegebb van, mint otthon. Másodszor, itt…
Tovább olvasom
Várfalvy Emőke: A Hóember karácsonya Szomorúan álldogált a Hóember az udvarban. A november végén leesett hóból építették a gyerekek. Akkor fehér volt minden, a kert, az utca, a háztetők és a fák, meg persze a Hóember is. Szép piros fazekat…
Tovább olvasom
Mentovics Éva: A hóemberek karácsonya Valamikor nagyon régen, amikor még nem voltak autók, buszok, villamosok, és egyéb korunk béli közlekedési eszközök – az emberek lóháton, és lovas kocsin utaztak – akkoriban történt, amit most elmesélek nektek: December volt. Sötét, terebélyes…
Tovább olvasom
Emilie Pulsson: A Tündér újévi ajándéka Egy napon, amikor a két kisfiú éppen játszott, hirtelen egy Tündér jelent meg előttük és azt mondta nekik: „Azért jöttem, hogy újévi ajándékot adjak nektek.” Ezzel átnyújtott a gyerekeknek egy-egy csomagot és nyomban el…
Tovább olvasom
Varga Éva: Újévi köszöntő Köszönöm a verset, köszönöm a képet, én is kívánok hát nektek minden szépet… Rímeket faragva, percről percre járva, új esztendőben is mindig jobbat várva… Legyen a szerencse mindig kedves játék, tiszteljen meg téged, minden szép ajándék……
Tovább olvasom
Lev Tolsztoj: A tűzoltó kutyák Gyakran megtörténik, hogy amikor a városokban tűz üt ki, gyermekek maradnak a házakban, s nem lehet őket kihozni, mert rémületükben elrejtőznek és hallgatnak, és a füsttől nem lehet meglátni őket. Londonban kutyákat tanítanak be a…
Tovább olvasom
Hogyan keresett társat a kutya? Azt mesélik, hogy a kutya valamikor réges-régen magányosan élt az erdőben. Egy napon megunta az egyedüllétet – elindult, hogy társat keressen magának, akivel együtt lakhatna. De olyan társat akart, aki mindenkinél erősebb a világon, és…
Tovább olvasom
Egyszer volt Budán kutyavásár Egyszer Mátyás király a tétényi határban meglátott két szántogatót. Az egyik két hitvány tehénkével küszködött. A másik előtt hat ökröt vezetgetett az ostoros gyerek. Közelebb ment Mátyás király, megszólította a kéttehenes embert: -Jó napot bátyám. Miért…
Tovább olvasom
Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál De érdekes volna, ha kutyabál volna, s farsang napján minden kutya bálba gyalogolna, nagy kutya is, kis kutya is, kit csíp még a bolha. Komondor kényelmes, lassú táncot ropna, Puli Pali csárdást, ahogy meg van írva;…
Tovább olvasom
Gárdonyi Géza: A kutya meg a nyúl Valamikor réges-régen, a világnak kezdetén, minden állat békességben éldegélt a földtekén. Ki volt akkor nagyobb úr, mint a kutya, meg a nyúl! Erdőn, mezőn együtt jártak, együtt éltek, együtt háltak: megosztották, amit fogtak,…
Tovább olvasom
Gárdonyi Géza: Mióta haragszik a kutya a macskára? Most azt a mesét mondom el, mióta haragszik a kutya a macskára. Tél volt, nagyon fázott a kutya. Aztán elhatározta: ha gyön a nyár, majd épít magának egy házat, mer mennyit kell…
Tovább olvasom