Móra Ferenc: Nagy ebéd volt nálunk A ludacskával, amelyikről ezt a történetet írom, sose találkoztam az életben, de hírből nagyon jól ismertük egymást. Nekem mindig őróla írt, neki mindig énrólam beszélt az édesanyám. Én tudtam róla, hogy ő a világon…
Tovább olvasom
Mészöly Miklós: Kerekecske-dombocska Nézd csak, itt a tenyerem! Nincsen benne semmi sem. Ha kinyitom – akkor sincs, ha becsukom – akkor sincs. De most mutasd: hol a tiéd? Most majd én nézek a tenyeredbe! Meglátom, mi búvik benne … Ó,…
Tovább olvasom
Nemes Nagy Ágnes: Nyúlanyó húsvétja Nyúl-mamám, te, Nyúl-mamám, késő van már, nem korán, azt ígérted, vízre szállunk húsvét napja hajnalán. Mert hajózni megtanul vízmelléki Büszke Nyúl. Jó, fiacskám, indulunk, megmutatjuk, mit tudunk, vízben szánt a csónak orra, nyúl-fülünk az orr-vitorla,…
Tovább olvasom
Juhász Magda : Húsvéti mese Meseerdő szélén játszanak az őzek, a tavaszi szélben vígan kergetőznek. Az ibolya virág szirmait kitárja, régóta vágyódik meleg napsugárra. Minden állat vigad, örül a tavasznak, de nyomuk sincs sehol a fürge nyulaknak. A mackó így…
Tovább olvasom
Csukás István: Nyuszi mese Nyuszi, nyuszi vígan játszik, csak a két nagy füle látszik. Hajnal óta ugrál sorba, rekettyébe, sombokorba. Estére már nem bokázik. iheg-liheg, lassan mászik. Meg is eszik tíz-húsz torzsát, vizet iszik három dézsát. Csukás István: Nyuszi mese…
Tovább olvasom
Romhányi József: Nyúliskola Erdőszélen nagy a móka, mulatság, iskolába gyűlnek mind a nyulacskák. A tanító ott középen az a nyúl, kinek füle leghosszabbnak bizonyul. Kezdi az oktatást egy fej káposztával, Hallgatják is tátott szájjal. – Az egymást tapasztó táposztó levelek…
Tovább olvasom
Jékely Zoltán: A kiváncsi Nyuszi-Muszi Nyuszi-Muszi alig volt néhány hetes, s máris nagyon szeretett kérdezősködni. – Miért lakunk a mezőn? – szerette volna tudni. – És miért éppen ebben a lyukban? Miért van ilyen furcsa farkincám? – kérdezgette lépten-nyomon. –…
Tovább olvasom
Cseh-Dálnoky Zsófia: Nyúl úr húsvétja Mesebeli kerek erdő közepén, ahol az állatok együtt éltek örök barátságban, békességben és boldogságban, ott élt az ifjú Nyúl úr kicsi odújában. Világosbarna meleg, selymes kabátkája volt, hosszú mindenre odafigyelő hegyes fülei és hatalmasat ugró…
Tovább olvasom
Lev Tolsztoj: A tűzoltó kutyák Gyakran megtörténik, hogy amikor a városokban tűz üt ki, gyermekek maradnak a házakban, s nem lehet őket kihozni, mert rémületükben elrejtőznek és hallgatnak, és a füsttől nem lehet meglátni őket. Londonban kutyákat tanítanak be a…
Tovább olvasom
Hogyan keresett társat a kutya? Azt mesélik, hogy a kutya valamikor réges-régen magányosan élt az erdőben. Egy napon megunta az egyedüllétet – elindult, hogy társat keressen magának, akivel együtt lakhatna. De olyan társat akart, aki mindenkinél erősebb a világon, és…
Tovább olvasom