A széttáncolt cipellők – Grimm mesék Hajdanában réges-régen, hetedhét országon túl élt egyszer egy király. Tizenkét lánya volt, egyik szebb a másiknál; bőrük, mint a friss hó, arcuk, mint a nyári alma, termetük meg sudár, mint a nádszál. Volt egy…
Tovább olvasom
Egyszemű, kétszemű, háromszemű – Grimm mesék Volt egyszer egy asszony s annak három leánya. A legidősebb leányt Egyszemünek hívták, mert annak csak egy szeme volt, a homloka közepén; a középsőt Kétszeműnek, mert annak két szeme volt, mint más embernek; a…
Tovább olvasom
A négy fortélyos testvér – Grimm mesék Élt egyszer egy szegény ember a négy fiával. Amikor a gyerekek fölcseperedtek, így szólt hozzájuk: – Kedves gyermekeim, ideje, hogy kimenjetek a nagyvilágba, és valami hasznos mesterséget tanuljatok. Nekem nincs semmim, amit nektek…
Tovább olvasom
A három testvér – Grimm mesék Volt egyszer egy igen-igen szegény ember. Semmije nem volt a világon a három fián meg a parányi házacskáján kívül. Ezt a kis házat mind a három fiú szerette volna örökségül kapni. Az apa azonban…
Tovább olvasom
Az erdei anyóka – Grimm mesék Egyszer egy szegény szolgálólány egy nagy-nagy erdőn utazott át a gazdáival. Az erdő közepén rablók támadtak rájuk, és aki a kezük ügyébe került, azt irgalmatlanul megölték. A lány fent ült a kocsis mellett a…
Tovább olvasom
A hét sváb – Grimm mesék Hét sváb atyafi egyszer összekerekedett s mit gondoltak, mit nem, elhatározták, hogy nekivágnak a világnak s nagyot cselekednek. Az ám, nagyot. Halljátok a nevét is a hét vitéz svábnak amint következik: első volt a…
Tovább olvasom
A kék fényű lámpás – Grimm mesék Volt egyszer egy katona; hosszú ideig szolgált hűségesen a király seregében, de mikor a háború véget ért, a sok sebe miatt már nem tudott tovább szolgálni. A király maga elé rendelte, és azt…
Tovább olvasom
Az okos szabócskáról – Grimm mesék Volt egyszer egy hercegkisasszony, aki messze földön híres volt a szépségéről meg a kevélységéről. Nagy szépsége miatt csak úgy tódultak hozzá a kérők, de nagy kevélysége miatt valamennyien pórul jártak. A hercegkisasszony ugyanis mindegyiknek…
Tovább olvasom
Tüske fogta zsidó – Grimm mesék Egyszer volt, hol nem volt, volt egy gazdag ember, annak egy szolgája: János volt a neve. Ez a János olyan János volt, hogy pitymallatkor kelt, setét este feküdt, egész nap a keze, lába meg…
Tovább olvasom
A molnárinas és a macska – Grimm mesék Itt sem volt, ott sem volt, de valahol még is volt, volt egyszer egy malom, abban egy molnár, a kinek nem volt sem felesége, sem gyermeke, csak két molnár legény s egy…
Tovább olvasom
Az okos emberek – Grimm mesék Egyszer volt egy ember s annak felesége. Ez az ember azt mondja a feleségének: – Hallod-e, asszony, én most elmegyek, három napig haza sem jövök. Ha ezalatt ide jön a bellér s meg akarja…
Tovább olvasom
A madarak királya – Grimm mesék Mese, mese, mesét mondok mostan a madarakról, madaraknak rettentő nagy csatájáról… Úgy volt az, hogy egyszer a medve meg a farkas együtt sétáltak az erdőben s amint fel s alá jártak, gyönyörű szép madáréneket…
Tovább olvasom
A palackba zárt szellem – Grimm mesék Volt egyszer egy szegény favágó. Törte magát, dolgozott kora reggeltől késő estig. Mikor már megtakarított némi pénzecskét, így szólt a fiához: – Egyetlen gyermekem vagy, rád akarom fordítani, amit az arcom verejtékével kerestem.…
Tovább olvasom
Mindentudó Doktor Volt egyszer egy szegény ember, Rák volt az ő neve. Ez a szegény ember egyszer bevitt a városba egy szekér fát, azt eladta egy doktornak. A doktor éppen asztalnál ült, mikor a fa árát kifizette s a szegény…
Tovább olvasom
Az okos parasztlány Volt egyszer egy szegény ember s annak egyetlen leánya. Ennek a szegény embernek a házikóján kivűl nem volt semmije az ég világán, még csak egy darab földecskéje sem. Azt mondja egyszer a leány: – Édes apám, menjen…
Tovább olvasom
Móra Ferenc: Mire anyuka felébred Az öreg templom mögött, amelyre a Mariskáék hálószobájának az ablakai néztek, piros orcáját fölütötte az őszi napocska. Sugarával rávillantott a Mariska fehér arcára, s erre a cirógatásra a kislány kinyitotta a szemét. – Ejnye, napocska,…
Tovább olvasom
Kányádi Sándor: A kisfiú, aki ibolyát látott A kisfiú hazafelé lépegetett az óvodából. Az utca fölött rigók röpdöstek át egyik kertből a másikba. A kertekből innen is, onnan is kesernyés füstszag érzett. – Égetik a tavalyi lombot – állapította meg…
Tovább olvasom
Cser Gábor: A fény forrása Anyák napjának reggelén Azon gondolkodom: Anyu még annak idején – Kislány volt, gondolom. Neki is volt anyukája, Aki már nagymama. És bár ősz a hajszála, Dajkálták valaha. Anyja szintén kislány volt rég, Mamája kedvence. Hosszú…
Tovább olvasom
Móra Ferenc: Nagy ebéd volt nálunk A ludacskával, amelyikről ezt a történetet írom, sose találkoztam az életben, de hírből nagyon jól ismertük egymást. Nekem mindig őróla írt, neki mindig énrólam beszélt az édesanyám. Én tudtam róla, hogy ő a világon…
Tovább olvasom
Fésűs Éva: Májusi mese Dönci, az icipici sün gondterhelten ballagott a májusi napsütésben. Jobbról is, balról is virágok mosolyogtak, gyíkocska ragyogó szeme csillant, és fénylett a bogarak fekete háta, amint a fűszálakon hintáztak. Mindenütt fény – csak a sün orra…
Tovább olvasom