Az elvarázsolt lány meg a sárkány Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy halász, aki a tengerparton lakott, és két fia volt: Petras és Jonas. Ők hárman ott halászgattak minden nap, de ebből sehogyan sem tudtak megélni – mindig…
Tovább olvasom
A mókus és a sárkány Az erdő szélén állt egy hegy, a hegy tetejére épült a sárkány vára. A rettentő lénytől minden erdőlakó félt, mert folyton tüzet okádott, ha kellett, ha nem. Leégette az erdő fáit, a fákról a madárfészkeket,…
Tovább olvasom
A hétfejű sárkány Volt egyszer, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy nagy kert. Ennek a kertnek a közepén állott egy nagy aranyalmafa, ámde erről a fáról senki sem evett soha almát, mert éjjel mindig ellopta valaki. Ez…
Tovább olvasom
Bocskorbén királyfi (népmese) Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy ember s egy asszony. De azok olyan fösvények voltak, hogy senkinek egy falást isten nevében nem adtak, inkább a szemét szúrták…
Tovább olvasom
A libapásztorból lett királyné Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a világon egy szegény ember meg a felesége; volt nekik három lányuk. Az apjuk egyszer vásárra készült. Vásárfiát akart hozni a lányainak, előhívatta hát a három lányt, aztán megkérdezte…
Tovább olvasom
Lev Tolsztoj: Hogyan osztotta el a paraszt a libákat Egy szegény parasztnak nem volt már kenyere. Elhatározta, hogy kérni fog az uraságtól. Hogy ne menjen üres kézzel, megfogott egy libát, megsütötte s vitte. Az uraság átvette a libát s ezt…
Tovább olvasom
A naplopó medve Egyszer a vadász, amint az erdőn ballagott, találkozott a barnamedvével. -Adj’ isten, medve! – köszönt rá. -Adj’ isten, vadász! – válaszolt a medve. –Mi hír a nagyvilágban? -Semmi – mondta a vadász. – Hát te mit tudsz?…
Tovább olvasom
Az ostoba medve Egy parasztember fogott az erdőben egy kis medvebocsot, hazavitte és felnevelte. Olyan szelíd és kezes volt a fiatal medve, s úgy szerette gazdáját, hogy folyton a sarkában járt, követte mindenüvé. A paraszt egy nap kiment gyomlálni a…
Tovább olvasom
Berze Nagy János: Medvebocs királyfi Élt egyszer valahol, ott ahol a zergetollat boglyába rakják, élt egyszer egy szabó a három lányával. Egyik reggel a vásárba indult a szabó, és megkérdezte a lányait, kinek mit hozzon a vásárból. Az egyik lány…
Tovább olvasom
Csarusin: A medvebocsok Van egy falu, úgy hívják, hogy Kisfenyőfalva. Kicsinek nem azért kicsi, mert a fenyőfák az erdőben nem elég nagyok, hanem azért, mert a legközelebbi falut Nagyfenyő- falvának hívják. Hát ez meg Kisfenyőfalva, hogy megkülönböztessék a másiktól. Az…
Tovább olvasom
Bartócz Ilona: Mese a medvebocsról,aki madár akart lenni Volt egyszer egy kis barna medvebocs, aki mindenáron madár akart lenni. Keresztültotyogott az erdőn, s a magas lombok között meglátta a madarakat. – Jó napot! – kiabálta a kis barna medvebocs. –…
Tovább olvasom
Móra Ferenc: Sündisznócska lovagol Móra Ferenc: Sündisznócska lovagol Mackó bácsi alig törölte meg a száját a délebéd után, kifeküdt a napra szundítani egy kicsit. Már éppen lecsukódott a szeme, mikor hallja, hogy két cinegemadár beszélget a feje fölött a bükkfaágon.Azt…
Tovább olvasom
Kormos István: Első nap az első bében (Vackor az első bében) Haja, haja, hé! Megnyílott az ELSŐ BÉ! Vackor hátán iskolatáska, apró lépteit szaporázza, szeme előtt nagy fehér tábla: KÖKÖRCSIN UTCA – olvassa Vackor. – Eredj, fiam, az iskolába! Megy,…
Tovább olvasom
Benedek Elek: Mackó úr és az ordas koma Mackó úr meg Ordas koma egyszer régen együtt indultak el ennivalót keresni. Amint mennek, mendegélnek, egyszerre csak édes illat csapta meg Mackó uram orrát. Egy fa odvában elvadult méhek gyűjtötték a gyönyörű…
Tovább olvasom
Mészöly Miklós: A bánatos medve Volt egyszer egy medve, sose volt jókedve. Dirmegett-dörmögött, mintha semmi másra nem lett volna oka, csak búslakodásra. Ha mézet nyalogatott, nem volt elég édes. Ha a nap kisütött, nem volt elég fényes. Még az odúját…
Tovább olvasom
Végh György: Móka Miki mackója Tudnotok kell, hogy Móka Mikinek sok játéka van, de a legjobban talán mégis Maci Lacit szereti. Amig kicsi volt, nem is tudta jól kimondani a nevét, csak így becézte, selypegve: “Maszi Laszi”. Nővérkéi szerint azonban…
Tovább olvasom
Illyés Gyula: A loncsos medve (magyar népmese) Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, élt egyszer egy kisgyerek. Ez a kisgyerek kiment egyszer az erdőre, s felmászott egy nagy körtefára, s ott a bécsi bicskájával elkezdett körtét…
Tovább olvasom
Lev Tolsztoj: Medve szekéren Egy medvetáncoltató kocsmához érkezett, kapujához kötötte a medvét, s bement egyet inni a kocsmába. Odaérkezett egy postakocsis a trojkával. Odakötötte a rudast s ő is bement. Kalács volt a postakocsis szekerében. Megérezte a medve, hogy a…
Tovább olvasom
Varga Katalin: A barna mackó kuckója A barna mackó sok, erős fából kuckót rakott, mert látta, nemsokára jön a tél. Arra jött a kékcinke. – Kié ez az erős kuckó? Méz Ároné, a mackóé? Jó lenne itt lakni nekem is!…
Tovább olvasom
Csukás István: Brum Brum Brunó, a lovaglóművész Brum Brum Brúnó, a tányértalpú bársonybocs előre-hátra lovagolt a hintalovon, és harsányan énekelte a medve-indulót: A bundám szőrös, kócos és a talpaim nagyok! Kedvencem a hársfaméz, bár bársonybocs vagyok. Ha brummogok, hát megremeg…
Tovább olvasom