Mátyás király és Toldi Mátyás király idejében a magyarok nagyon sokat verekedtek a törökökkel. Mátyás király meg a török basa egymást mindig viccelték. És abban a régi időkben a királyok olyanok voltak, hogy még olyan majdnem félbolond embereket is tartottak…
Tovább olvasom
A legjobb barát mög a legnagyobb ellenség Mátyás királ egyik vezérét elcsapta. A vezérbül paraszt lött. Eccör Mátyás arra járt, a vezért éppeg szántás közben taláta. – No, mi csinyász? – kérdözi. – Vetök, uram! – mondi a vezér. –…
Tovább olvasom
Szabad rabló, szabad gyilkos, szabad koldus Abban az időben, mikor a Mátyás király a földön járt, még élt, beköszön egy házhoz. Ott van egy… hát nem volt éppen öreg ember, se fiatal, Mátyás király kérdezi: – Hát csak kettecskén vannak?…
Tovább olvasom
Hogy osztotta be életét az öregember? Mikor Mátyás király egy faluba bement, a falu véginél tanált egy nyolcvanesztendős öregembert; az öregember sírt. Kérdezte tőle Mátyás király: – Miért sír, bácsikám? – Hogyne sírnék, mikor az apám megvert! – Él még…
Tovább olvasom
Mátyás király kérdése Az igazságos Mátyás király életiben kiment a kíséretével, a főurakkal a mezőre. És ráment egy szántóvető emberre, aki az ő katonája volt. Köszön a király: – Tisztesség, öregem! S feleli az ember: – Köszönöm az asszonynak, felséges…
Tovább olvasom
Mátyás király és a székely ember leánya Mátyás királynak volt egy hű szolgája. És kiküldte, az országút mellett volt egy kő, és ezt mondta: – Minden embert, aki az országút mellett jár, keríts oda, hogy a követ nyúzzák meg, mert…
Tovább olvasom
Mátyás király huszárja Volt Mátyás királynak egy huszárja a sok közül, akin nem tudott senki kifogni. Büszke is volt rá Mátyás. Egyik alkalommal a Burkus mondja Mátyásnak: – Én bizony túlteszek a te huszárod eszén! – Azt már nem! –…
Tovább olvasom
Mátyás király aranyszőrű báránya Elment a burkus király Mátyás királyhoz. Mint pajtások köszöntötték egymást. Mondja a burkus király, hogy: – Úgy hallottam, hogy egy aranyszőrű báránya van. – Igaz – azt mondja -, nekem van a juhaim közt egy aranyszőrű…
Tovább olvasom
Benedek Elek: Bálványos vár Akár hiszitek, akár nem: tündérek építették Bálványos várát. De az olyan régen volt, hogy akkor a kövek még meg sem voltak keményedve. A tündérek sem olyan kicsikék voltak ám, mint most a fenérnépek: ha sietős volt…
Tovább olvasom
Benedek Elek: A táltos kecske Egyszer volt, hol nem volt, nem is erőst messze, csak Galambfalván, volt egy dali pásztorlegény. Nem volt ennek a legénynek semmi egyebe az ég világán, csak egy botja s egy huncut táltos kecskéje. De tudjátok…
Tovább olvasom
Benedek Elek: Az Isten kardja Elmondám nektek, hogy Nimród fiai: Hunor és Magyar letelepedtek azon a szép szigeten, hová a csodaszarvas vezérelé. Hát Hunor és Magyar meg is maradtak ezen a szigeten, de nem telt belé száz esztendő, olyan erősen…
Tovább olvasom
Benedek Elek: A csonka torony Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény özvegyember, s annak három fia meg egy leánya. Lakott a szomszédjukban egy özvegyasszony, s ez azt mondta egyszer a leánynak: – Mondd meg az apádnak, hogy vegyen…
Tovább olvasom
Benedek Elek: A lompos medve Hol volt, hol nem volt, nem tudom, hogy merre volt, de valahol mégis volt, túlonnan túl, hol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy kisfiú. Egyszer, azt sem mondta otthon, hová, merre mén, kiment…
Tovább olvasom
Benedek Elek: Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack Volt egyszer egy király, s annak három szép leánya. Ez a király egyszer, mikor a vásárra ment, kérdezte a leányaitól: – Na, leányok, mit hozzak nektek a vásárról? Azt mondta a legidősebb:…
Tovább olvasom
Benedek Elek: Krisztus és az elégedetlen pópa Krisztus urunk Szent Péterrel elindult egyszer országot-világot látni. Amint mentek, mendegéltek, találkoznak egy pópával. – Hová, merre, földi? – kérdezte Krisztus. – Én bizony – felelt a pap – olyan országba igyekszem, ahol…
Tovább olvasom
Benedek Elek: A szerencse és az áldás A Szerencse és az Áldás folyton vetekedtek egymással, hogy melyik tud több jót cselekedni az embereknek. Egyszer, amint vetélkednének egy városnak a végén, arrafelé jön egy szegény ember. Ez a szegény ember abból…
Tovább olvasom
Benedek Elek: A kicsi bojtár Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl volt, volt egy szép kicsi királyfi. Ennek a kicsi királyfinak az édesanyja egyszer erősen megbetegedett, s hiába hozatták el a világon ahány híres doktor volt, egy…
Tovább olvasom
Benedek Elek: Az aranyköles Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Két kicsi, buta szarvú ökre s két darab földecskéje vala minden gazdasága. Az egyikbe kölest vetett, s…
Tovább olvasom
Benedek Elek: A szegény ember hegedűje Messze, messze, hetedhét országon túl, az Óperenciás-tengeren innét, volt egyszer egy király, s annak három szép lánya. Azt mondja a királyné egyszer ennek a három leánynak: – No, leányok, menjetek el az erdőbe eprészni,…
Tovább olvasom
Benedek Elek: Hammas Jutka Volt egyszer egy szegény özvegyasszony. Ennek az asszonynak csak egy leánya volt, de bezzeg ebben sem telék valami nagy öröme. Olyan rest volt ez a leány, hogy híre ment hét vármegyén túl. Reggeltől estig hamuban ült,…
Tovább olvasom