Móricz Zsigmond: Disznó, kutya, macska, egér Hajdinában az egér, A macskával egy testvér, A macska meg a kutyával, Ez meg disznó komájával. Hanem egyszer vége leve, A disznó nemes levele Elkallódott kézen-közön, Azóta van harag, özön. – Kutya komám! –…
Tovább olvasom
Lev Tolsztoj: Bob, a tűzoltókutya Réges-régen, hajdanában, London városában eszébe jutott valakinek, hogy kutyákat tanítson be tűzoltó szolgálatra. Ezek a tűzök: kutyák együtt laktak a tűzoltókkal, együtt gyakorlatoztak, s együtt dolgoztak. S amikor egy-egy ház kigyúlt, berohantak a lángok közé,…
Tovább olvasom
Zelk Zoltán: Születésnapi ajándék A körtefa öreg volt, a legöregebb a kert fái között, mégis ő ébredt leghamarabb, ha nem is az első, de a második kakasszóra. Fölébredt, aztán nyújtózkodni kezdett, ahogy az öregek szoktak, s a földre dobott néhány…
Tovább olvasom
Vlagyimir Szutyejev: Miau A Kutyus a pamlag előtt aludt a szőnyegen. Álmában egyszerre csak úgy hallotta, mintha valaki azt mondaná: – Miau ! Felkapta a fejét, körülnézett – sehol senki ! “Biztosan álmodtam az egészet” – gondolta, és kényelmesen visszafeküdt.…
Tovább olvasom
Füst Milán: Egy kutyus meg a cica Volt ott egy kis kutya, pincsi-féle, s azzal ez a Janika-fiú nagyon jól érezte magát. Nagyon jól megvoltak együtt. Janika-fiú bukfenceket vetett neki, s ha előre vetette, Samuka mindég rémülten hátra hőkölt. S…
Tovább olvasom
Móra Ferenc: A másik macska Nyolc esztendős legényke voltam, mikor először utaztam egyedül. Régen volt, de úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna. Szinte látom magamat, ahogy meleg kis bundámban, vidrabőrsapkában sietek ki a vasútra. Ahogy csizmám nyikorog a havon,…
Tovább olvasom
Vlagyimir Szutyejev: A szeszélyes cica Panni az asztalnál ült, rajzolgatott; különféle színekkel festette ki a képeket. Egyszer csak a szék támlájára ugrott a zöld szemű cirmos Cica, és figyelmesen nézegette a rajzokat. – Mit csinálsz, Panni ? – kérdezte kíváncsian,…
Tovább olvasom
Szipőcs Ildikó: A pünkösdi király Falu szélén állt egy kis házikó, abban lakott Miskó, özvegy édesanyjával. Afféle csöndes legényke volt, segített a ház körül, és amíg édesanyja gombát, bogyót gyűjtögetett a közeli erdőben, Miskó fát hasogatott, vizet hozott a forrásról,…
Tovább olvasom
Benedek Elek: A szegény ember királysága Volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl egy szegény ember. Ennek a szegény embernek erősen jó szíve volt, s ha nem volt vendége, kiment az utcára, ott fogott, s ahogy telt, úgy telt…
Tovább olvasom
A tulipánná változott királyfi magyar népmese Volt egyszer egy király, annak volt egy fia. Azt mondta egyszer a fiú az apjának: – Édesapám, én most elmegyek, és addig vissza sem jövök, míg meg nem találom a legszebb lányt a világon.…
Tovább olvasom