A tábortűz titka Az erdő sűrű lombjai között, ahol a napfény alig tör át a leveleken, különös fény pislákolt egy tisztáson. A manók összegyűltek az esti gyűlésükre, melyet minden évben egyszer, a holdtölte éjszakáján tartottak. A tisztás közepén egy tábortűz…
Tovább olvasom
A színes falevelek kalandja Az őszi erdő csendes, csak a szél suttogja a fák között a saját titkait. A fákon a levelek színes ruhákat öltöttek: vöröset, sárgát, narancssárgát, barnát, aranyat. A legfelső ágon egy különleges levél csapat épp az utolsó…
Tovább olvasom
Az őszi patak titka Az őszi patak titka Az erdő sűrű lombjai között, a patak partján állt egy apró, mohos tetejű házikó. A hely különösen misztikusnak tűnt ősszel, amikor a fák arany és vörös színekbe öltöztek, és a levegőben avar…
Tovább olvasom
A tökház titka Egyszer volt, hol nem volt, a nagy erdő mélyén, élt egy aprócska manó, akit Manócskának hívtak. Manócska egy kerek, narancssárga tökházban lakott, amely éppen elfért egy mohos dombocska oldalában. Nem élt ott egyedül, hiszen jó barátja, Malacka,…
Tovább olvasom
Lili és a mókusok nagy halloween kalandja Lili izgatottan ébredt október utolsó napján. A levegőben már érezni lehetett a hideg őszi szél hűvösségét, és tudta, hogy ma végre elérkezett a halloween estéje. A kislány imádta ezt az ünnepet, főleg a…
Tovább olvasom
A két sündisznó őszi kalandja Az erdő színei már az őszt hirdették: a fák levelei aranysárgában és vörösben pompáztak, a levegőben friss, hideg szél simogatta a bokrok alját. Két kis sündisznó, Bogi és Palkó, a legjobb barátok, ezen a hűvös…
Tovább olvasom
Az őszi erdő titka Egy kellemes őszi napon, amikor a levelek aranysárgára és vörösre színeződtek, Emma és legjobb barátja, Ármin a közeli erdőben sétáltak. Az erdő ilyenkor tele volt élettel – a szellő lágyan ringatta a leveleket, a fák susogtak,…
Tovább olvasom
Lili és a mókusok őszi kalandja Az erdő csendes volt, amikor Lili, a kíváncsi kislány, kosarával a kezében nekivágott a sétának. Szeretett az erdőben barangolni, és minden alkalommal új barátokra lelt. Aznap különösen izgatott volt, mert közeledett a tökfaragás ünnepe,…
Tovább olvasom
A rejtélyes lámpások éjszakája Egyszer volt, hol nem volt, egy kis faluban, amit fenyveserdő vett körül, közeledett Halloween éjszakája. A falu lakói minden évben izgatottan készültek erre az alkalomra, hiszen ilyenkor a gyerekek jelmezbe öltözve járták a házakat, és cukorkát…
Tovább olvasom
Az ovisok elvarázsolt Halloween-je Az oviban minden gyerek izgatottan készülődött a Halloween ünnepére. A falakat színes papírtökök, denevérek és pókhálók díszítették, az udvaron pedig egy hatalmas töklámpás vigyorgott sejtelmesen. A kicsik különböző jelmezekbe öltöztek: volt boszorkány, szellem, kalóz és még…
Tovább olvasom
Bocskorbén királyfi (népmese) Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy ember s egy asszony. De azok olyan fösvények voltak, hogy senkinek egy falást isten nevében nem adtak, inkább a szemét szúrták…
Tovább olvasom
A libapásztorból lett királyné Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a világon egy szegény ember meg a felesége; volt nekik három lányuk. Az apjuk egyszer vásárra készült. Vásárfiát akart hozni a lányainak, előhívatta hát a három lányt, aztán megkérdezte…
Tovább olvasom
Kormos István: Első nap az első bében (Vackor az első bében) Haja, haja, hé! Megnyílott az ELSŐ BÉ! Vackor hátán iskolatáska, apró lépteit szaporázza, szeme előtt nagy fehér tábla: KÖKÖRCSIN UTCA – olvassa Vackor. – Eredj, fiam, az iskolába! Megy,…
Tovább olvasom
Mester Györgyi: Pihécske kalandja Pihécske kalandja A kis tollpihe nem tudta, hogy aznap Márton-nap van, és előtérbe kerülnek a ludak. Ő csak egy pihécske volt, aki a dunyhából hullott ki, miközben a hatalmas, hófehér ágyneműdarab az udvaron süttette hasát a…
Tovább olvasom
Mester Györgyi: Kelep Elek Kelep Elek Elek, akiről most mesélek nektek, nagyon szerette a tavakat, patakokat. Különösképp kedvelte a mocsaras lápokat, ahol zsombékról-zsombékra lehetett lépegetni, haladni. Úszni sohasem akart – azt nem is tudott volna, hosszú, derékig érő lábaival -,…
Tovább olvasom
Mester Györgyi: Gomba mese Gomba mese Az erdő nehezen lélegzett. Olyan nagy volt a nyár végi hőség, hogy szinte tikkadoztak a növények. A fák levelei összepöndörödtek, a máskor egyenesen álló fűszálak lekonyultak, földre hanyatlottak. Nem bújt elő egyetlen kis vadvirág,…
Tovább olvasom
Zelk Zoltán: Új mese a négy vándorról Minden évben egyszer, túl a világvégen, találkozik a négy testvér a világvégi réten. Emlékeztek rá még, ki ez a négy testvér: a négy évszak, a Tavasz és Nyár, aztán az Ősz és Tél.…
Tovább olvasom