A rejtélyes barlang foglya

A nap már alacsonyan járt az égen, mikor Medvemama észrevette, hogy Boci, a kis bocs nincs sehol. Kétségbeesetten hívogatta:

Boci! Boci! Hol vagy?

De csak a visszhang felelt neki. Az erdő sötét és sűrű volt, tele ismeretlen veszélyekkel. Medvemama nem teketóriázott, elindult Boci nyomába.

Hosszú órákon át kutatott, mígnem egy rejtélyes barlangra bukkant. A bejárat sötét volt és hideg, de Medvemama nem félt. Bátorságra gyűjtve belépett a barlangba.

Odabent sötétség uralkodott, csak a csepegő víz hangja törte meg a csendet. Medvemama tapogatózva haladt előre, mikor hirtelen meghallotta Boci hangját:

Mama, segíts!

Medvemama felismerte fia hangját, és gyorsan a hang irányába indult. Hamarosan egy hatalmas pókhálóba ütközött, ami Boci börtönéül szolgált. A kis bocs rémülten sírt, tehetetlenül vergődött a ragacsos szálak között.

Ne félj, Boci, mindjárt ott vagyok! – biztatta Medvemama.

Erősen megragadta a pókhálót, és hatalmas erővel széttépte. Boci kiszabadult a fogságból, és boldogan ölelte át anyukáját.

Köszönöm, mama! – suttogta.

Medvemama megkönnyebbült, hogy Boci épségben van. A pókhálótól megszabadulva elhagyták a barlangot, és hazatértek a meleg, otthonos vackukba.

Tanulság:

A mese tanulsága, hogy a bátorság és a szeretet legyőz minden akadályt. Medvemama bátorsága megmentette Boci életét, és bebizonyította, hogy a szeretet a legerősebb fegyver a sötétség ellen.