A Mikulás az óvodában Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis óvoda, ahol a gyerekek már hetek óta izgatottan várták a Mikulást. Az óvónénik is segítettek a készülődésben, de volt köztük egy, aki különösen izgatott volt: Anna néni.…
Tovább olvasom
A Mikulás titkos küldetése Egyszer, egy hideg téli napon, a Mikulás az északi sarkon ült, és átgondolta az idei karácsonyi feladatait. Az ajándékok már készen álltak, a rénszarvasok kipihentek és készen álltak az útra, de a Mikulás érezte, hogy valami…
Tovább olvasom
A tökföld meséje Volt egyszer valahol, Meseország határának közelében, szelíd dombok hajlatában egy pompás tökföld. A tökföldet egy szorgalmas házaspár művelte, termett is bőven, és amikor eljött az ősz, az asszony a piacra vitte a gyönyörű sütőtököket. A házaspár nem…
Tovább olvasom
A töklámpás titka Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy tök. Ugye most nevettök? De ez a tök nem volt olyan egyszerű földi indás, – heverő, hanem egy nagyszerű töklámpás, mely a kertben álmodoz s ha lement a nap…
Tovább olvasom
Mikulás titkos ajándéka Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis falu, ahol az emberek nagy izgalommal várták a karácsonyt. A hó lepelével borított házak ablakaiban világítottak a színes fények, és mindenki készülődött a nagy napra. Ebben a…
Tovább olvasom
A Zöldellő óvoda Mikulás csodája A Zöldellő óvoda Mikulás csodája A Zöldellő Óvodában a decemberi napsütés a hófehér tájat csillogtatja. A gyerekek az ablaknál és várják a Télapót, azaz Mikulást. Az óvó nénik pedig meséket olvasnak nekik arról, hogyan készül…
Tovább olvasom
Cseh-Dálnoky Zsófia: Rozmaring Rád nem vonatkozik az évszakok szigorú törvénye, évelő vagy. Egész évben száraid lágyan illatoznak, mint a szantálfa, s színed gyönyörű smaragdzöld, mint az egyiptomi Nílus vize. Szüntelen megújulsz, fejlődsz, illatozol, ízesíted a sült krumplit, szinte időtlen vagy.…
Tovább olvasom
Cseh-Dálnoky Zsófia: Négy évszak: Tavasz úrnő Cseh-Dálnoky Zsófia: Négy évszak: Tavasz úrnő Ad Primaveram-Óda a Tavaszhoz Újra itt vagy várva várt Tavasz! Tél ura utolsó lábnyomai végre mindenütt eltűntek, s a nap áldott sugaraival újra melegíti az emberek és az…
Tovább olvasom
Osvát Erzsébet: Meséltél, meséltél Velem voltál örömömben, velem voltál bajban, velem voltál, ha sírtam, velem, ha kacagtam. Meséltél és meséltél igazakat, szépet, kívántam, hogy a meséd sose érjen véget. Mit adtam én cserébe? Te azt sose kérted, de talán a…
Tovább olvasom
Petőfi Sándor: Fekete kenyér Miért aggódol, lelkem jó anyám? Hogy kenyeretek barna, emiatt? Hisz meglehet, ha nincs idehaza, tán fehérebb kenyérrel él fiad? De semmi az! Csak add elém, anyám, bármilyen barna is az a kenyér! Itthon sokkal jobb ízű…
Tovább olvasom
József Attila: Anyám A bögrét két kezébe fogta, úgy estefelé egy vasárnap csöndesen elmosolyodott s ült egy kicsit a félhomályban – – Kis lábaskában hazahozta kegyelmeséktől vacsoráját, lefeküdtünk és eltünődtem, hogy ők egész fazékkal esznek – – Anyám volt, apró,…
Tovább olvasom
Ágh István: Virágosat álmodtam Édesanyám, virágosat álmodtam, napraforgó virág voltam álmomban, édesanyám, te meg fényes nap voltál, napkeltétől napnyugtáig ragyogtál. Ágh István: Virágosat álmodtam Mese kategóriák: Állatos esti mese Cicás mesék Kutyás mese Macis mesék Nyuszis mesék Andersen mesék Anyák…
Tovább olvasom
Öntözgetem Öntözgetem rózsafámat, De nem is hiába, Anyáknapja ünnepére, Kihajt minden ága. Nyilik kelyhe rózsa szálnak, Úgy tűzöm a kebelére Az édes anyámnak. Kis madárka szólj az ágon, Gyönyörűen, szépen, Ne legyen ma bánat az én Jó anyám szivében. Öntözgetem…
Tovább olvasom
Veres Csilla: Neked álmodom anyu Neked álmodom anyu a napnak sugarát lágy tavaszi szélben az aranyszínű ruhát. Neked álmodom az égbolt gyöngyeit mint fürge tündérek aprócska könnyeit. Elhozom neked anyu a hulló csillagot zsendülő mezőkről az édes illatot. Elhozom én…
Tovább olvasom
Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én Kicsi vagyok én, majd megnövök én, mint a tüdő a fazékból, kidagadok én. Kicsi vagyok én, majd megnövök én, apámnál is, anyámnál is nagyobb leszek én. Kicsi vagyok én, erős leszek, én, világ minden óriását…
Tovább olvasom
Nagy Bandó András: Hamuba sült pogácsa Van nékem egy kis pogácsám, őrizgetem, rejtem. Amikor sütötte anyám, óvodába mentem. Kétfillérest rakott bele, lyukas volt és rozsdás. Véled legyen a szerencse! – ígyen szól a mondás. Áldás volt a pogácsában, benne maradt…
Tovább olvasom
Nagy Bandó András: Az én anyukám Szeretem, amikor felkelek, jó lesz a kedvem, ha felnevet. Szeretem, amikor enni ad, azt is, ha álmából felriad. Van úgy, hogy ilyenkor morcosabb, és persze, kicsinykét kócosabb. Nem bánom azt sem, ha mérgesebb, ilyenkor…
Tovább olvasom
Borján Márta: Az anyák napi ajándék Sugarait szórja aranylón már a nap, a fák is smaragdzöld lombokat bontottak. Méhzümmögés hallik, virágillat terjeng, madárdaltól hangos az erdő és berek. Bizony itt a május, a legszebb hónapunk, most köszönjük meg, hogy a…
Tovább olvasom
Mentovics Éva: Az én anyukám Szemed tükre mint a gyémánt, úgy tündököl, úgy ragyog… elmondtad már milliószor: legszebb kincsed én vagyok. Mesét mondasz lefekvéskor, simogatsz, ha felkelek, s hogyha néha úgy visítok, hogy az ég is megremeg, kifürkészed, mi a…
Tovább olvasom
Zelk Zoltán: Anyu végy egy hegyet nékem – Anyu, végy egy hegyet nékem, olyan magasat, ha elfárad, ráülhessen csúcsára a nap – erdejében madár szálljon, rókakölyök, őzfi játsszon – olyan hegy legyen! Aztán végy egy tavat nékem, de olyan nagyot,…
Tovább olvasom