Medvebocs és az üres mézescsupor
Medvebocs és az üres mézescsupor
Egyszer volt, hol nem volt, a Mézerdő mélyén élt egy kedves kis medvebocs, akit egyszerűen csak Medvebocsnak hívtak. Medvebocsnak volt egy különleges mézescsupra, amelyet édesapja faragott neki, mielőtt eltávozott volna az erdőből.
Egy napon Medvebocs felfedezte, hogy a mézescsupor üres. Nem maradt benne egy csepp méz sem! Szomorúan kapta fel a mézescsuprot, és úgy döntött, hogy keresni fogja a mézet.
Elindult hát útnak a Mézerdőben, és útközben találkozott Kacsacsőrrel, aki a patak partján állt, szomorúan csipegetve.
„Mi a baj, Kacsacsőr?” – kérdezte Medvebocs. Kacsacsőr elmesélte, hogy a mézetől édes volt a patak vize, de mostanában kevés a méz, és így a víz sem olyan édes. Medvebocs felajánlotta segítségét, és ígéretet tett, hogy megtalálja a mézet.
Ahogy Medvebocs tovább haladt az erdőben, találkozott Nyuszipörsivel, aki a réten ugrált ide-oda, szomorúan morzsolgatva egy sárgarépát.
„Miért vagy szomorú, Nyuszipörsi?” – kérdezte Medvebocs. Nyuszipörsi elmesélte, hogy a méz segített neki, hogy édes legyen a rét fűje és a zöldségek, de mostanában kevés a méz, és így semmi sem olyan édes. Medvebocs megnyugtatta Nyuszipörsit, és ígéretet tett neki is, hogy megtalálja a mézet.
Végül Medvebocs eljutott a méhkasokhoz, ahol találkozott Méhecskével, a méhek királynőjével. Méhecske elmondta neki, hogy valami megzavarta a méhek nyugalmát, és eltűnt a legtöbb méz. Medvebocs megígérte, hogy segít nekik megtalálni a mézrablót.
Medvebocs végül felfedezte, hogy az Éjféli Róka volt a mézrabló, aki mindent ellopott a Mézerdőből. Együtt a barátaival sikerült elkapniuk és visszaszerezniük a mézet.
A Mézerdő újra boldogsággal telt meg, és Medvebocs megtanulta, hogy a barátokkal és a közösséggel minden nehézség leküzdhető.
Medvebocs és az üres mézescsupor
Medvebocs és az üres mézescsupor