Rejtélyes eltűnés: Egy ajándék nyomában
Egy fényes reggelen, amikor a napocska éppen csak átbújt a háztetők felett, a kis Lili nagy izgalommal ébredt. Ma volt a születésnapja, és édesanyja már este kikészített egy csodás csomagot az ágya mellé. A doboz piros papírba volt csomagolva, zöld masnival átkötve. Amikor Lili álmosan kinyitotta a szemét, a csomag azonban sehol sem volt.
Lili szíve nagyot dobbant a meglepetéstől. „Anyu, hol van az ajándékom?” – kérdezte megszeppenve. Az édesanyja is meglepődött, mert ő bizony emlékezett, hogy lefekvés előtt még ott volt az ajándék az ágy mellett.
Az első nyomok: Ki látta utoljára az ajándékot?
Lili és anyukája úgy döntöttek, nyomozásba kezdenek. Az első útjuk a konyhába vezetett, ahol Lili apukája már a reggeli kakaót főzte. „Nem láttad véletlenül Lili ajándékát?” – kérdezte anya. Apa csóválta a fejét: „Nem, de segítek megkeresni!”
A család körbejárta a lakást. Megnézték a nappalit, a fürdőszobát, sőt, még a cipős szekrényt is, hátha a családi cica, Móric elvitte magával. Amikor Lili a cicaláda mögé nézett, Móric csak álmosan nyávogott, és a farkincáját lengette.
Gyanús jelek és lehetséges tettesek
Amint Lili visszaért a szobájába, valami furcsát vett észre. A parkettán apró, fehér cukormorzsák vezettek ki az ajtón. „Nézd csak, anyu! Valaki cukrot szórt el!” – kiáltott fel Lili. Követték a morzsákat egészen a kertajtóig. Ott egy apró, piros kesztyű hevert.
„Ez Emmusé lehet!” – mondta Lili izgatottan. Emmus, a szomszéd kislány, gyakran járt át játszani, és mindig piros kesztyűt hordott. Át is szaladtak hozzá. „Emmus, láttad az ajándékomat?” – kérdezte Lili.
Emmus kicsit elszégyellte magát. „Én csak a kertben voltam, de a kert végén valami furcsát láttam. Egy mókus szaladt el egy nagy piros valamivel!”
Barátság próbatétele: Megoldódik a rejtély?
Lili és Emmus kéz a kézben indultak a kert végébe. A bokrok alján egy hatalmas, zöld masnira bukkantak. „Ez biztos az ajándékomról esett le!” – örvendezett Lili. A mókus nyomait követve odaértek a hatalmas diófához. Ott fent, egy vastag ágon, mintha egy piros csillogás villant volna.
„Segítsünk egymásnak!” – mondta Emmus. Lili elment a létráért, Emmus pedig figyelte a mókust, nehogy elszaladjon a csomaggal. Lassan és óvatosan felmásztak, egészen az ágig. Ott, egy kis fészekszerűségben, valóban ott volt Lili eltűnt ajándéka.
A titok felfedése: Mi történt az eltűnt ajándékkal?
A mókus kíváncsian szaglászta a dobozt. Amikor meglátta Lilit, játékosan visszaugrott a fa másik oldalára, mintha csak azt mondaná: „Csak kölcsönkértem!”
Lili és Emmus óvatosan lehozták a csomagot. Amikor kinyitották, egy puha, kék plüssnyuszi kandikált ki belőle. Lili boldogan ölelte magához, majd Emmushoz fordult. „Köszönöm, hogy segítettél megkeresni!” – mondta. Emmus mosolygott: „Így a legjobb játszani, ha egymásra vigyázunk.”
Az anyukák is megérkeztek, és nagyon megdicsérték a két kislányt, hogy milyen ügyesen, szeretetben és figyelemmel oldották meg a rejtélyt. Lili pedig, mikor este elaludt, a plüssnyuszit magához ölelte, és azt suttogta: „A szeretet mindennél fontosabb.”
Így volt, úgy volt, ez volt a mese, talán igaz is volt, talán nem. De aki jót tesz, annak mindig segít valaki a bajban.
