A libapásztorból lett királyné Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a világon egy szegény ember meg a felesége; volt nekik három lányuk. Az apjuk egyszer vásárra készült. Vásárfiát akart hozni a lányainak, előhívatta hát a három lányt, aztán megkérdezte…
Tovább olvasom
Lev Tolsztoj: Hogyan osztotta el a paraszt a libákat Egy szegény parasztnak nem volt már kenyere. Elhatározta, hogy kérni fog az uraságtól. Hogy ne menjen üres kézzel, megfogott egy libát, megsütötte s vitte. Az uraság átvette a libát s ezt…
Tovább olvasom
A naplopó medve Egyszer a vadász, amint az erdőn ballagott, találkozott a barnamedvével. -Adj’ isten, medve! – köszönt rá. -Adj’ isten, vadász! – válaszolt a medve. –Mi hír a nagyvilágban? -Semmi – mondta a vadász. – Hát te mit tudsz?…
Tovább olvasom
Az ostoba medve Egy parasztember fogott az erdőben egy kis medvebocsot, hazavitte és felnevelte. Olyan szelíd és kezes volt a fiatal medve, s úgy szerette gazdáját, hogy folyton a sarkában járt, követte mindenüvé. A paraszt egy nap kiment gyomlálni a…
Tovább olvasom
Berze Nagy János: Medvebocs királyfi Élt egyszer valahol, ott ahol a zergetollat boglyába rakják, élt egyszer egy szabó a három lányával. Egyik reggel a vásárba indult a szabó, és megkérdezte a lányait, kinek mit hozzon a vásárból. Az egyik lány…
Tovább olvasom
Csarusin: A medvebocsok Van egy falu, úgy hívják, hogy Kisfenyőfalva. Kicsinek nem azért kicsi, mert a fenyőfák az erdőben nem elég nagyok, hanem azért, mert a legközelebbi falut Nagyfenyő- falvának hívják. Hát ez meg Kisfenyőfalva, hogy megkülönböztessék a másiktól. Az…
Tovább olvasom
Bartócz Ilona: Mese a medvebocsról,aki madár akart lenni Volt egyszer egy kis barna medvebocs, aki mindenáron madár akart lenni. Keresztültotyogott az erdőn, s a magas lombok között meglátta a madarakat. – Jó napot! – kiabálta a kis barna medvebocs. –…
Tovább olvasom
Móra Ferenc: Sündisznócska lovagol Móra Ferenc: Sündisznócska lovagol Mackó bácsi alig törölte meg a száját a délebéd után, kifeküdt a napra szundítani egy kicsit. Már éppen lecsukódott a szeme, mikor hallja, hogy két cinegemadár beszélget a feje fölött a bükkfaágon.Azt…
Tovább olvasom
Kormos István: Első nap az első bében (Vackor az első bében) Haja, haja, hé! Megnyílott az ELSŐ BÉ! Vackor hátán iskolatáska, apró lépteit szaporázza, szeme előtt nagy fehér tábla: KÖKÖRCSIN UTCA – olvassa Vackor. – Eredj, fiam, az iskolába! Megy,…
Tovább olvasom
Benedek Elek: Mackó úr és az ordas koma Mackó úr meg Ordas koma egyszer régen együtt indultak el ennivalót keresni. Amint mennek, mendegélnek, egyszerre csak édes illat csapta meg Mackó uram orrát. Egy fa odvában elvadult méhek gyűjtötték a gyönyörű…
Tovább olvasom
Mészöly Miklós: A bánatos medve Volt egyszer egy medve, sose volt jókedve. Dirmegett-dörmögött, mintha semmi másra nem lett volna oka, csak búslakodásra. Ha mézet nyalogatott, nem volt elég édes. Ha a nap kisütött, nem volt elég fényes. Még az odúját…
Tovább olvasom
Végh György: Móka Miki mackója Tudnotok kell, hogy Móka Mikinek sok játéka van, de a legjobban talán mégis Maci Lacit szereti. Amig kicsi volt, nem is tudta jól kimondani a nevét, csak így becézte, selypegve: “Maszi Laszi”. Nővérkéi szerint azonban…
Tovább olvasom
Illyés Gyula: A loncsos medve (magyar népmese) Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, élt egyszer egy kisgyerek. Ez a kisgyerek kiment egyszer az erdőre, s felmászott egy nagy körtefára, s ott a bécsi bicskájával elkezdett körtét…
Tovább olvasom
Lev Tolsztoj: Medve szekéren Egy medvetáncoltató kocsmához érkezett, kapujához kötötte a medvét, s bement egyet inni a kocsmába. Odaérkezett egy postakocsis a trojkával. Odakötötte a rudast s ő is bement. Kalács volt a postakocsis szekerében. Megérezte a medve, hogy a…
Tovább olvasom
Varga Katalin: A barna mackó kuckója A barna mackó sok, erős fából kuckót rakott, mert látta, nemsokára jön a tél. Arra jött a kékcinke. – Kié ez az erős kuckó? Méz Ároné, a mackóé? Jó lenne itt lakni nekem is!…
Tovább olvasom
Csukás István: Brum Brum Brunó, a lovaglóművész Brum Brum Brúnó, a tányértalpú bársonybocs előre-hátra lovagolt a hintalovon, és harsányan énekelte a medve-indulót: A bundám szőrös, kócos és a talpaim nagyok! Kedvencem a hársfaméz, bár bársonybocs vagyok. Ha brummogok, hát megremeg…
Tovább olvasom
Gyulai Pál: A róka, a medve és a szegény ember Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember egy reggel két tehenével elindult szántani. Amint az erdő mellett megyen, egyszer csak hall valami bömbölést…
Tovább olvasom
Potencsik Erika: Magányos mókuska Az erdő sűrűjében, távol a rokonaitól éldegélt egy kis mókus. Az odúja környékén soha nem járt egy lélek sem. Nagyon magányosnak érezte magát. Egy hideg téli napon csodák csodája megpillantott egy kiscicát. Már nagyon szeretett volna…
Tovább olvasom
Télapó kesztyűje Hol volt, hol nem volt egyszer egy ugrifüles nyuszika. Egy hideg téli napon sétálgatott az erdőben,ahogy ballag egyszer csak valami fekete dolgot látott meg az ösvényen. Közelebb ment és megszemlélte mi az. -Valami szőrös és fekete! Jobban szemügyre…
Tovább olvasom
Mester Györgyi: Tréfi Tréfi Mindenki tudta, hogy a bolyban nincs nagyobb tréfagyáros a kicsi hangyánál. Tréfi, mert társai csak így nevezték, ha kellett, ha nem, folyton viccelt. Munka közben, meg azután is, megnevettette a többieket, rímeket faragott, tréfákat gyártott, többnyire…
Tovább olvasom