A szivárványos jelmezboszorka eredete és története
Egyszer, réges-régen, amikor az erdők mélyén még manók, tündérek és boszorkányok laktak, élt egy különleges boszorkány. Őt hívták Szivárványos Jelmezboszorkának. Nevét onnan kapta, hogy mindig színes ruhákban járt, és kalapja tetején is hét színben pompázó szalagok lengedeztek. Míg a többi boszorkány fekete köpenyt viselt, ez a boszorkány mindig úgy nézett ki, mintha egy szivárvány bújt volna rá.
A falu gyerekei nagyon szerették őt, mert sosem félelmetes varázslatokat varázsolt, hanem örömet és vidámságot. Egy nap a kis Janka és barátja, Bertalan, elhatározták, hogy elmennek hozzá segítséget kérni, mert a faluban mindenki szomorú lett a hosszú, esős napok miatt.
„Boszorka néni, segíts nekünk!” kopogtattak be a kis házikóba.
A boszorkány éppen egy színes sálat kötött, felnézett, és rájuk mosolygott. „Mit szeretnétek, drágáim?”
„Hozzánk mindig csak szürke eső esik. Lehetne-e egy kis szivárványos napunk?” kérdezte Janka.
A boszorkány elgondolkodott, majd körbenézett a polcain. Mindenféle színes fonal, festék és csillám hevert ott, de egy dolog hiányzott: a szeretet varázsa. „Együtt kell varázsolnunk! Mindenki hozzon valamit, ami örömet okoz neki, és tegyük bele a kotyvalékomba!”
A különleges színek jelentése a boszorkányvilágban
A boszorkányvilágban minden színnek megvan a maga varázsa. A piros az öröm színe, a narancssárga a barátságot jelképezi, a sárga a nevetést, a zöld a reményt, a kék a békét, az indigó a kedvességet, a lila pedig az álmot és a csodát.
„Mit hozzunk, boszorka néni?” kérdezte Bertalan. A boszorkány így válaszolt: „Mindenkinek van egy kedves emléke vagy kincse, ami színessé teszi a napját. Hozd el a kedvenc kavicsod, Janka a piros hajpántját, és nézzétek csak, máris színesebbek leszünk!”
A gyerekek lelkesen szaladgáltak, és hamarosan megtelt a boszorkány üstje színes dolgokkal és nevetéssel. A boszorkány varázspálcáját felemelte, és így szólt: „Színek, kedvesség, öröm, szeretet, mindenki szíve legyen veletek!”
Hogyan készítsünk szivárványos jelmezboszorkát otthon?
A gyerekek annyira megszerették a szivárványos boszorkányt, hogy otthon is színes jelmezeket szerettek volna. Janka édesanyja régi ruhákat vágott fel, színes szalagokat, kendőket varrt össze. Bertalan apukája régi kalapot díszített ki csillogó gombokkal és szalagokkal.
A szivárványos jelmezboszorka elkészítéséhez szükség van egy nagy adag jókedvre, pár régi ruhára, színes anyagokra, némi csillámra és egy csipetnyi képzeletre. A gyerekek segítettek egymásnak, és mindenki elkészítette a saját szivárványos öltözékét.
Tippek és trükkök a tökéletes szivárványos sminkhez
A boszorkány nemcsak a ruháival, hanem az arcával is szerette a színeket. Egy kis púderrel az orrán, piros pöttyökkel az arcán, sárga csíkkal a homlokán mindig mosolyt csalt mások arcára.
A gyerekek otthon is kipróbálták a színes sminket. Janka anyukája arcpirosítót, szemfestéket és egy kis csillámot adott nekik. „Ha szeretettel és vidámsággal fested magad, biztosan mindenki mosolyog majd!” mondta.
A szivárványos jelmezboszorka szerepe a mai kultúrában
Azóta, ha valaki szomorú lett a faluban, a gyerekek csak felvették a szivárványos jelmezt, és körbejárták a házakat. Nevetés, szeretet és sok-sok kedvesség költözött az otthonokba. A szivárványos jelmezboszorka példája megmutatta, hogy egy kis szín, öröm és törődés csodákra képes.
Mindenki megtanulta, hogy a szeretet ereje összetart bennünket, s hogy ha segítünk egymásnak, a legszürkébb nap is színes lehet.
Így történt, ahogy mesélték, lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem, de egy biztos: a szeretet és a vidámság mindig utat talál a szívünkhöz.
