A szivárványfülű nyuszi legendájának eredete
Egyszer réges-régen, egy csendes kis erdőben, ahol a fák lombjai suttogva meséltek az égről, élt egy nyuszi, akit mindenki csak Szivárványfülű Nyuszinak hívott. Ő nem volt olyan, mint a többi nyuszi, hisz a fülei minden reggel más és más színekben pompáztak. Egyik nap piros és narancsbarna, másik nap zöld és kék, de néha az összes szín egyszerre csillogott rajtuk, akár egy igazi szivárvány. Az erdő lakói mindig ámulva figyelték, amikor a kis nyuszi előbújt a bokrok közül.
A legenda szerint Szivárványfülű Nyuszi akkor született, amikor az első tavaszi zápor után két szivárvány egyszerre jelent meg a tisztáson. Az égen táncoló színek egy pici esőcseppbe költöztek, ami a legkisebb, legbátrabb nyuszi fejére pottyant. Így lett neki szivárványos a két füle, és így lett ő az erdő legkülönlegesebb lakója.
Hogyan néz ki egy igazi szivárványfülű nyuszi?
Szivárványfülű Nyuszi kicsi, puha és hófehér volt, de a fülei igazi csodát rejtettek. Amikor felkelt a nap, a fülei színei táncolni kezdtek, mintha apró színes pillangók játszanának rajtuk. Azt mondják, ha jól figyelsz, néha még apró csillámok is repkednek körülöttük, amikor a napfény rájuk esik.
A nyuszi szeme kerek volt és ragyogó, mindig kíváncsian nézett körbe, hogy merre bújik egy-egy barát, akinek segíthet. A bundája puha volt, mint a felhők, de az igazi varázslat mindig a fülein volt. Senki sem tudta, hogyan változnak a színek, csak azt, hogy mindenki boldogabb lett, ha megpillantotta őt.
Milyen jelentéssel bírnak a szivárványos fülek?
Az erdőben azt mesélték, hogy a szivárványos fülek a szeretet, a barátság és a kedvesség jelei. Akinek ilyen színpompás fülei vannak, annak a szíve mindig tele van jókedvvel és segítőkészséggel. Egy nap, amikor Szivárványfülű Nyuszi a patak partján játszott, megszólította egy kis mókus, akit Szuri-nak hívtak.
– Nyuszi, miért színesek a füleid? – kérdezte kíváncsian.
– Mert szeretem az összes barátomat, és hiszem, hogy minden nap lehet valami jót tenni – válaszolta mosolyogva a nyuszi.
A mókus elgondolkodott, majd így szólt:
– Ez nagyon szép! Akkor ha én is segítek másoknak, lehet nekem is egyszer szivárványos fülem?
– Lehet, hogy nem kívül, de belül biztosan – nevetett a nyuszi.
Találkozhatunk-e a valóságban ilyen különleges nyuszival?
Sokan kérdezik, hogy vajon igaz-e a történet, és láthatunk-e igazi szivárványfülű nyuszit az erdőben. A felnőttek azt mondják, hogy ilyen nyuszi csak a mesékben létezik, de a gyerekek tudják, hogy ha figyelnek, talán egy pillanatra elcsíphetik az árnyékát egy álmos reggelen.
Az igazság az, hogy mindenki lehet egy kicsit szivárványfülű, ha szereti a barátait, segít a bajban, és sosem felejti el, hogy a világ akkor a legszebb, ha mindenkit elfogadunk olyannak, amilyen.
A szivárványfülű nyuszi szerepe a mai kultúrában
A gyerekek azóta is rajzolják a szivárványfülű nyuszit, meséket találnak ki róla, és játék közben eljátsszák, hogy ők is olyan bátrak és kedvesek, mint ő. Óvodákban, iskolákban mesélik a történetét, hogy mindenki eszébe jusson: a színes fül nem csak dísz, hanem a szeretet, a türelem és az önzetlenség jele.
Egy kisfiú egyszer azt mondta az anyukájának:
– Anya, lehet nekem is szivárványfülem?
Az anyuka mosolygott, megsimogatta, és azt felelte:
– Persze, hiszen minden jószívű kisgyereknek ott ragyog a szivárványa, csak néha kívülről nem látszik.
Így lett a szivárványfülű nyuszi a szeretet, jóság és barátság mesebeli nagykövete. És ki tudja, lehet, hogy ha legközelebb eső után szivárványt látsz, egy kis fehér nyuszi is ott ugrál a mező szélén, színes füleivel integetve.
Így volt, igaz volt, vagy csak egy útitárs meséje… Ez volt hát a szivárványfülű nyuszi története!
