Ki is az a tanító néni kedvence az osztályban? Volt egyszer egy tágas, világos osztályterem, tele színes ceruzákkal, zsibongó gyerekekkel és egy kedves, mosolygós tanító nénivel, akit mindenki nagyon szeretett. Ebbe az osztályba járt egy kisfiú, Áron, akiről mindenki azt gondolta, hogy a tanító néni kedvence. De vajon mit is jelent az, hogy valaki kedvenc? Vajon tényleg csak egy gyerek lehet az, vagy lehetnek többen is egyszerre a szívében?
Az első benyomások: hogyan válik valaki kedvenccé Áron az első nap óta mindig kedvesen köszönt mindenkinek, segített a padtársának, és amikor valaki elesett, rögtön odament, hogy felsegítse. Egy reggel, amikor a tanító néni belépett, Áron odaszaladt hozzá, és azt mondta:
– Jó reggelt kívánok, tanító néni! Segíthetek berakni a könyveket a polcra?
A tanító néni mosolygott, és megsimogatta Áron fejét.
– Köszönöm, Áron, nagyon figyelmes vagy.
Így kezdődött minden, de Áron soha nem akart másoknál előbbre jutni, csak szeretett segíteni. A többi gyerek is észrevette, hogy a tanító néni mindig kedvesen beszél vele, de vajon mindenki lehet-e a kedvence?
Viselkedésminták, amelyek kiemelik a tanító néni kedvencét A tanító néni figyelte, hogy Áron milyen udvarias, hogy nem nevet ki másokat, soha nem csúfolódik, és minden feladathoz örömmel lát hozzá. Egy nap, amikor a tanító néni azt mondta, ideje rendet rakni a játékpolcon, Áron elsőként kezdte el összeszedni a széthagyott kockákat.
– Gyerekek, nagyon örülök, hogy ilyen szorgosak vagytok! – mondta a tanító néni, de Áronhoz külön is odament, és halkan hozzátette:
– Látod, mennyit számít a jó példa, Áron?
Áron elpirult, de nagyon boldog volt, hogy észrevették az igyekezetét.
Hogyan hat a kedvenc státusz az osztályközösségre? Ahogy teltek a napok, a többiek közül néhányan elkezdték utánozni Áront. Varga Pisti például egy alkalommal segített az egyik lánynak elpakolni a színes papírokat, Tünde pedig odavitte a tanító néninek az eltört ceruzát, hogy megmutassa, vigyázzanak rá, ne szúrjon meg senkit. Lassan az egész osztályban többen lettek figyelmesek egymásra.
Persze, akadtak olyanok is, akik féltékenyek lettek, mert azt hitték, Áront jobban szereti a tanító néni. Egyik délután Zsófi odament Áronhoz:
– Szerinted miért szeret téged jobban a tanító néni? – kérdezte kicsit szomorúan.
Áron elgondolkodott, majd így válaszolt:
– Szerintem mindenkit szeret, csak arra figyel, aki segít másoknak és kedves.
Előnyök és hátrányok: a kedvenc diák mindennapjai Áron néha zavarban volt, mert a többiek sokszor nézték, amit csinál, és volt, hogy emiatt kevesebbet játszott velük. Viszont a tanító néni mindig bátorította:
– Soha ne hagyd abba a kedvességet, Áron, mert a jó példa másokat is segít!
Áron szívesen segített, de örült volna, ha mások is ugyanígy tennének.
A többi gyerek érzései és reakciói a kedvenccel szemben Néhány gyerek bosszankodott, hogy miért nem ők a kedvencek, de aztán egyre többen látták, hogy ha segítenek, ők is kapnak dicséretet. Egyre többször hallatszott a teremben:
– Tanító néni, én is segítettem összeszedni a könyveket!
A tanító néni ilyenkor mosolyogva mondta:
– Látjátok, milyen jó, ha mindenki figyel másokra?
Szülők és pedagógusok szerepe a kedvenc kialakulásában Egy szülői értekezleten a tanító néni elmondta:
– Én minden gyereket szeretek, de mindig figyelek arra, hogy az udvariasságot, segítőkészséget külön megdicsérjem. Így mindenki lehet kedvenc, csak rajtunk múlik!
A szülőknek is tetszett ez a gondolat, és otthon is próbálták bátorítani a gyerekeket a jóra.
Mit tehet a tanító néni az igazságosságért az osztályban? A tanító néni mindig figyelt arra, hogy senki ne érezze magát hátrányban, és minden jótettet dicsérettel jutalmazott. Egyik nap, amikor mindenki segített rendet rakni, azt mondta:
– Ma mindenki a kedvencem, mert mindenki jó szívvel segített!
A gyerekek összemosolyogtak, mert tudták: ezért érdemes jónak lenni.
Így volt, úgy volt, mese volt. Talán igaz sem volt. Az biztos, hogy ahol szeretet és kedvesség lakik, ott mindenki lehet a tanító néni kedvence!
