Mikulás aranycsengője

Mikulás aranycsengőjének legendája és eredete

Egyszer réges-régen, amikor a hópelyhek oly sűrűn hullottak, hogy fehér takaró borította az egész világot, messze északon, a Mikulás otthonában csodálatos dolog történt. Abban az időben a Mikulásnak még nem volt aranycsengője, csak egy kis rézcsengő lógott a szánján. Ez a csengő is szépen szólt, de nem volt benne semmi különös varázslat.

A manók, akik a játékokat készítették, mindig észrevették, hogy amikor a Mikulás meglengette a csengőt, valami hiányzott belőle. Egy napon a legidősebb manó, Csilingelő, azt mondta: „Mikulás, szerintem szükséged lenne egy különleges csengőre, ami nem csak hangos, de varázslatos is.”

A Mikulás elmosolyodott a hosszú, fehér szakálla alatt. „Talán igazad van, Csilingelő, de honnan szerezzek ilyen csengőt?”

Hogyan választotta ki Mikulás az aranycsengőt?

A következő éjszaka a Mikulás álmában egy fényes csillag jelent meg. A csillag így szólt: „Menj el a Nagy Fenyőerdőbe, ott egy apró, aranyszínű csengőt találsz egy öreg fán. Ez a csengő nem olyan, mint a többi. Csak akkor találod meg, ha tiszta szívből keresed.”

Másnap reggel a Mikulás útnak indult a hóban. A manók integettek utána, és kívántak neki sok szerencsét. Ahogy átért a hófödte dombokon és ligeteken, végül rálelt az öreg fára. A fa ágán ott lógott egy csodaszép, aranyló csengő.

A Mikulás óvatosan leszedte a csengőt, és megcsodálta. „Milyen gyönyörű vagy!” suttogta. A csengő lágyan megcsendült a kezében, mintha üdvözölné őt. „Köszönöm, hogy eljöttél értem” – szólt a csengő egy piciny hangon.

Mikulás boldogan vitte haza az aranycsengőt, és a manók mind összegyűltek, hogy megnézzék az új kincset.

Az aranycsengő varázslatos ereje és jelentősége

Kiderült, hogy az aranycsengő nem csak szép, hanem varázslatos is. Amikor a Mikulás megrázta, mindenki, aki hallotta a csilingelését, boldogsággal és szeretettel telt meg. Azok a gyerekek, akik szomorúak voltak, hirtelen vidámak lettek; akik veszekedtek, megbékéltek egymással.

Egyik este, amikor a Mikulás készülődött az ajándékosztásra, Csilingelő odament hozzá. „Vigyázz rá nagyon, Mikulás! Ez a csengő a szeretet erejét hordozza, csak akkor csendül meg igazán szépen, ha jó szívvel használod.”

Mikulás bólintott, és úgy is tett, mindig csak szeretettel kongatta meg az aranycsengőt, amikor elindult a szánjával.

Mesék és történetek az aranycsengőről gyerekeknek

Azóta minden évben, amikor megérkezik a Mikulás éjszakája, a gyerekek figyelnek, hátha meghallják az aranycsengő hangját a távolból. Egyszer egy kisfiú, Petike, a hideg ablakhoz tapadt, és azt kérdezte: „Anya, szerinted idén is hallani fogom a csengőt?”

„Ha nyitva tartod a szíved, biztosan meghallod”, mondta az anyukája mosolyogva.

Petike egész este figyelt, és egyszer csak halk csilingelést hallott odakintről. Azonnal tudta, hogy a Mikulás jár arra, és boldogság töltötte el a szívét. Másnap reggel a testvéreivel együtt örömmel találták meg az ajándékokat, és csak nevettek, játszottak egész nap.

Minden olyan gyerek, aki hisz a szeretetben, egyszer legalább hallja az aranycsengő hangját, legalább egyszer az életében, és megtanulja, hogy a jókedv és a jószívűség teszi igazán varázslatossá a Mikulás ünnepét.

Hogyan készíthetünk saját aranycsengőt otthon?

Ha szeretnél otthon is aranycsengőt, keress egy kicsi csengőt, fessétek be aranyszínűre, és kössetek rá egy piros szalagot. Akaszd fel a karácsonyfára, vagy tedd ki az ablakba! Mindig, amikor megszólal, jusson eszedbe, hogy a szeretet és a jóság ereje benned is ott van.

Ez volt hát Mikulás aranycsengőjének meséje, ahol a szeretet és kedvesség mindennél többet ér. Így volt, úgy volt, talán igaz sem volt, de szép mese volt!

Mese kategóriák:

error: Content is protected !!