A Sárkánykirály kincse
A Sárkánykirály kincse
Egy smaragdzöld völgyben, ahol kristálytiszta patakok csillogtak a napfényben, békésen élt egy kis falu, Zöldvár. Lakói gondtalanul élték napjaikat, míg egy napon sötét árnyék borult a vidékre. Gonosz varázsló, Morgoth költözött a közeli hegyekbe, és gonosz varázslatával elvette a napfényt Zöldvártól. A falu hidegbe és sötétségbe borult, termése elpusztult, lakói pedig kétségbeesésbe estek.
Ekkor állt elő Botond, a bátor kovácslegény. Elhatározta, hogy megmenti a falut Morgothtól. Felpattant hűséges lovára, Csillagra, és elindult a varázsló hegyére. Hosszú és veszélyes út várt rá, tele szörnyekkel és varázslatokkal. Végül, miután legyőzte Morgoth őreit, szembe találta magát a varázslóval. Morgoth hatalmas volt és ijesztő, de Botond nem hátrált meg. Heves küzdelemben legyőzte a varázslót, és felszabadította a napfényt Zöldvárra.
A falusiak örömmel fogadták Botondot, mint hőst. De a kovácslegény tudta, hogy nem egyedül győzte le Morgothoth. Útja során egy bölcs öregembertől kapott egy sárkánytojás amulettjét. Amikor Botond Morgoth ellen harcolt, az amulett felmelegedett, és egy hatalmas, smaragdzöld sárkány jelent meg mellette. A sárkány tüzet okádva segített legyőzni a varázslót.
A csata után a sárkány, akit Zöldnek hívtak, maradt Zöldváron. Nem bántotta a falusiakat, sőt, segített nekik a földművelésben és a házépítésben. Zöld hamarosan a falu kedvence lett. Botond és Zöld igazi barátokká váltak, és együttműködve békét és boldogságot hoztak Zöldvárra.
A mese tanulsága, hogy a bátorság és a jóság legyőzheti a gonoszt. Még a legkisebb ember is nagy dolgokat vihet véghez, ha van bátorsága és segítőkészsége. A barátság és a bizalom pedig csodákra képes.
A Sárkánykirály kincse